Első hiba: képek pillanatai. Második hiba: A pillanatai szó végéről hiányzik a tárgyrag. Harmadik hiba: az örökítem í-vel írandó. És ez egy hirdetés, tehát fontos neki és fizetett érte, mégsem képes odafigyelni.
Tóth Enikő küldte, köszönjük neki.
bakifigyelő - felületes mondatok minden felületről
Most vegyen e-útdíjat, amíg kapható!
Klebercz Kriszta küldte a fotót, köszönjük.
És még mondja valaki, hogy nincs oknyomozó újságírás!
Az Origo halálbiztos értesülése. Csákány Róbert vette észre.
Egy jó címért a Délmagyar is eladja mindenét
Fiatal Aktivisták Szerveződése Okosabb Magyarországért
Még mielőtt valaki okos lenne: tudjuk, hogy szándékosan választották ezt a nevet. De vajon miért érezte úgy a Délmagyarország, hogy fel kell ülnie erre a poénvonatra? Cikk itt.
Ismerjük be végre, hogy elvesztettük a csatát az ly betűvel
Turányi-Vadnay Szabolcs küldte ezt a fotót a Napidumák Facebook-oldalára, köszönjük neki.
Két szempontból is érdekes találat.
Az egyik természetesen a nyilvánvaló betűtévesztés: a befolyásolni ly-nal írandó, nem pedig j-vel. De (igen, kezdhetünk de-vel mondatot!) mi a fenéért van ez így? Hát azért, mert a XIV. századig a ly és a j nem csupán két különböző betű, hanem két különböző hang is volt. Sőt a palóc vidék középső részén, Nógrád és Heves megye északi területének néhány mezõségi és csángó falvában ma is megvan az ly fonéma. Akit érdekel az l, a j és a ly szerelmes-szeszélyes története, olvassa el ezt.
A magunk részéről egyébként a puszta hagyományőrzésből hét évszázada itt ragadt, állandó hibalehetőséget jelentő ly-t néhány nemzedék alatt kivezethetőnek tartjuk a helyesírásból (semmi másra nem jó, csak a gyerekek szívatására és a tévesztők alázására), csak hát a Napidumákat sose fogják erről megkérdezni.
A másik a befolyásold-folyásold be vita. Többen jelezték, hogy a fenti felszólító mondat úgy lenne helyes, hogy „folyásold be”. Nincs igazuk. Itt ugyanis egy gonosz el nem váló igekötővel van dolgunk. A magyarázata pedig az, hogy ez a szó egy főnévből (befolyás) alakult ki. Nem fojtatjuk, itt olvasson róla, aki izgul az igeképzőkre.
Mint mindenről, az ly esetleges megszüntetéséről is lehet vitatkozni az interneten. Például itt és itt.
Bónusz: oktatódalocska és videoklip gyerekeknek l és a ly témakörben.
Még jó, hogy (nem) lehet kapni!
Litauszky Balázs küldte el nekünk a paradicsomos és sajtos szószba mártott halseggfejek konzervdobozának fotóját, ami régóta terjed az interneten. Ha hiszitek, ha nem, a Snopes legendavadászai erre is tudnak magyarázatot. (Lelőjük a poént, az ítéletük: false.) Ettől függetlenül mi sem természetesebb, hogy a Fish Assholes-nak saját rajongói oldala van a Facebookon, felkerült a tíz legundorítóbb, legőrültebb konzervkaja listájára, és naná, hogy készült róla videó is.
A helyesírásra már nem jutott a költségkeretből
1,5 milliót kérnek egy tévéért, de helyesen nem tudják leírni a reklámszövegét. (Kéne egy vessző az élmény szó után.)
Ütik a kakast, vagy sütik a kakát Várdarócon?
A Kreatív találta, nem bírjuk abbahagyni a röhögést. Persze, lehet hogy az a megfejtés, hogy ütik a kakast - de annak sem örülnénk igazán!
Update 1.: a poszt élesítése után kíváncsiságból rágugliztunk - ezt megtette Csákány Róbert olvasónk is-, és valóban, a kakas ütése létező hagyomány. „különböző alkalomkor előforduló népszokás, amelynek során egy vagy több kakast, esetleg tyúkot ölnek meg: agyonütik, lemetszik a fejét vagy lelövik. Ismeretes a farsang, a húsvét, a lakodalom, az aratás hagyományában.” - olvasható az OSZK honlapján.
Update 2.: a kakasütés szó félreérthetősége jól mutatja azt a jelenséget, hogyan kaphat új jelentést egy szó, vagy szóösszetétel. Ehhez hasonló példa Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi ekhóhoz című versének ez a sora: „Verd ki zengő bérceden”. Taníthatatlan, mert a kamaszok szétröhögik, hiszen nekik ez a kifejezés a szlengben a férfi maszturbációt jelenti. A XVIII. században még szó sem volt ilyesmiről. (Mármint a kiverés szexuális jelentéstartalmáról, nem magáról az önkielégítésről...) Vélhetően a kakával is ez történt. Ez a szó az általunk online elért etimológiai szótárak szerint csak az I. világháború idején honosodott meg a nyelvhasználatban, tehát előtte, a kakasütés hagyományának kialakulásakor senki sem gondolta félreérthetőnek a ma már viccesnek ható kakasütés szót, lévén a kakas szóból a kaka nekik akkor még semmit sem jelentett.
Update 3.: Menet közben új kérdéseink támadtak: Várdarócon élő kakasokat végeznek ki gyerekek előtt, esetleg általuk?! Vagy ha ezt a véres szokást csak kakasbábukon imitálják (a plakát erre utal), akkor miért épp ezt az állatkínzós tradíciót kell feleleveníteni?
A nemzetközi és magyar internetes világháló információs szupersztrádájának webes világenciklopédiája erre is választ ad.
Várdaróc a jelenlegi Horvátországban, a Drávaszögben van. A 2011-es népszámlálás szerint 700-an se lakják. A helyi kakasütésről külön fejezetben beszámoló Wikipédia szerint a település neve a vadbőrnyúzással, szíjhasítással és szarvlevétellel foglalkozó helyi vadászok elnevezéséből, a darócból ered, úgyhogy nincs mit csodálkozni azon, hogy a helyiek nem pityerednek el holmi kakasfejezéstől. Amit egyébként ma plüsskakassal gyakorolnak.
Bónuszként egy régi várdaróci mondóka a farsang idejéből: „Kitty-kotty, galagonya kettő. Az én tököm is kettő. Ugy álljon a fejsze a fába. Mint az én pöcsöm a lányba." (Lábadi 1988a: 304)
Egy pokoli baki érdekes története
„Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni.” Ezzel a címmel közölt tudósítást a Cink az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán csütörtöki beszédéről, amit a Pesti Vigadóban mondott el a tárcavezető.
A szerző, Inkei Bence a címben még nem, de a szövegben már idézőjelet használva, tehát vélhetően szó szerint idézte a politikust, aki a tudósítás szerint ezt mondta:
„Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni!"
Lásd ide kattintva. (A cikkben már átírta a szerző, de a címsorban látható, hogy eredetileg a pokol szó szerepelt a címben és a szövegben.)
A miniszter Kossuth Lajost idézte, aki 1848. július 11-én a képviselőháznak otthont adó épületben, a mai Pesti Vigadóban mondott nagy hatású beszédet. Én azonban gyanút fogtam, mert úgy emlékeztem, Kossuth nem azt mondta, hogy pokol, hanem azt, hogy poklok. Utánanéztem, és valóban, Kossuth így fogalmazott:
„Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!"
Lásd ide kattintva.
Ezen a ponton tehát úgy tűnt, hogy Balog Zoltán hibásan idézte Kossuth Lajost, csak a Cink nem vette észre ezt. A mentséget kereső szerző is ezt állította, amikor jeleztem neki a hibát. Szerencsére azonban a kormany.hu feltöltötte a You Tube-ra a miniszteri beszéd videofelvételét, amelyből kiderül, hogy a Cink újságírója nagyon pontatlanul idézte Balog Zoltánt. A tárcavezető ugyanis ezt mondta:
„Magyarországon a poklok kapui sem fognak diadalt venni."
Lásd ide kattintva.
Tehát a politikus a Cink állításával ellentétben helyesen használta a poklok szót, viszont tény, hogy megmásította a Kossuth-féle mondat jóformán egészét. Ezt viszont nem vette észre a kolléga.
De még nincs vége!
Gyötört az érzés, hogy én már olvastam ezt a diadalmas mondatot. És valóban: a bibilai Máté Evangéliuma 16. részének 18. fejezete Károli Gáspár fordításában így hangzik:
„De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat."
Lásd ide kattintva.
Rekonstruáljuk, hogy mi történt.
1. Balog Zoltán rosszul idézte Kossuth Lajost.
2. A Cink ezt nem vette észre, de ő maga rosszul idézte, ami viszont tényleg elhangzott.
3. Se Balog Zoltán, se a Cink nem vette észre, hogy csúnyán összekeveredett Kossuth és Máté szövege.
Nem nagy ügy (Balog és a Cink is általában pontosan fogalmaz), de nagyon érdekes tanulságokkal bír, amiknek levonását az érintettekre és a kommentelőkre bízom.
Visszaolvasva ezt azt írást egy Del Medico Imre-nagydíjas kekec pöcsnek tűnök, de eskü, hogy csak pokolian szórakoztat az ilyesmi!
Herczeg Zsolt
Napidumák
Nem, kedves OTP, a Balatonnál nem minden település neve kezdődik Balatonnal
Kecskeméti Dávid vette észre. Köszi!