Mint egy szexújságot, fóliában kaptuk meg A magyar helyesírás szabályai új, 12. kiadását. 2890 forintot fizettünk érte a budapesti Flórián téri Libriben, de ha interneten rendelitek meg, akkor olcsóbb. Mi, persze, nem tudtunk várni (1984 óta várunk, hé!), hiszen megígértük nektek, hogy összefoglaljuk a diákokat, a magyartanárokat, az újságírókat, a korrektorokat és a nyelvtannácikat megőrjítő változásokat. Íme!
A forradalom elmaradt
„A helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változások nincsenek” - a kötet szerkesztői ezzel a kijelentéssel örvendeztetik meg (vagy szomorítják el?) az olvasót. Szorgos akadémikusaink nyolcezer szóval gyarapították a szabályzathoz kapcsolódó szótárat, egy külön fejezetben pedig nyolc pontba szedték a változásokat. Az előző kiadás nyilvánvaló hibáinak kijavítása mellett pontosítottak, átszerkesztettek és újabb példákkal bővítettek néhány fejezetet.
Az első igazán lényeges módosítás az, hogy kihagytak a kötetből több olyan pontot, amik az előzőben még benne voltak. Nem szabályozzák például az asszonynevek írását és a postai címzést. Az utóbbit azért nem, mert már túl sok változata létezik. Az előbbi pedig egyszerűen nem helyesírási kérdés.
Több szabályt enyhítettek vagy fakultatívvá tettek. A dühvel szót például ezentúl úgy is le szabad írni, ahogy kiejtjük: dühhel.
A hivatalos okiratokban és a belső használatra szánt szövegekben engedélyezett lett a köznevek - például a Felperes és a Szerző - és a rövidített intézménynevek - például az Iskola és a Bizottság - nagy kezdőbetűs írása. Szintén nagy kezdőbetűvel írandóak a tárgynevek, például a Szent Korona. A csillagászati nevek köznévi utótagja ezentúl kötőjellel kapcsolódik: Androméda-köd. Úgyszintén kötőjel alkalmazandó abban az esetben, ha egy toldalékolt szóban három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé: Mariann-nal, szonett-tel.
Észszerű lett
A fajta-, féle-, nemű-, rét-, rétű és -szerű szavakat mostantól egybeírjuk a közszókkal. Ebből következik, hogy ezentúl észszerű, és nem ésszerű.
A nagyobb számokat szeptembertől nemcsak szóközzel, hanem ponttal, a számjegyekkel írt órát és percet pedig kettősponttal is szabad tagolni (8.000, 13:25). Az elseje, elsején, elsejéig, elseji, elsejei számjegyes írásának jóformán minden módja engedélyezett lett: 1., 1-je, 1-én, 1-jén, 1-ig, 1-jéig, 1-i, 1-ji, 1-jei.
Mostantól cigány gyerekek potyognak
Az egybeírás-különírás eddig is bonyolult szabályai tovább módosultak. A -i képző ezentúl nem számít bele a szótagszámba, tehát: magánnyugdíjpénztári, vendéglátóipari, gépjárművezetői. A pályaudvarok, a repülőterek, a mozik, a vendéglők, az üzletek, a fürdők és a temetők mellett a szállodák, a lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek elnevezésében is csak a tulajdonnevet kell nagy kezdőbetűvel írni, vagyis: Vadszőlő szálloda, Sasadliget lakópark, Gombocz Zoltán terem.
Sajnos, a szabályzat nem árulja el, hogy iPhone vagy Iphone, eBay vagy Ebay, PayPal vagy Paypal. Viszont mostantól kerekes szék helyett kerekesszék, szabad strand helyett szabadstrand, jó barát helyett jóbarát, görög katolikus helyett görögkatolikus, cigánygyerek helyett cigány gyerek, számon tart és számon kér helyett számontart és számonkér, csodaszép helyett csoda szép, cserbenhagy helyett cserben hagy és a dzsessz úgy is írható, hogy jazz. A házhoz szállítás és az otthon szülés - kiejtés ide vagy oda - továbbra is külön írandó. A PIN-kód, a SIM-kártya és HIV-vírus mostantól kötőjeles szerkezet.
Sajnos, továbbra is lesz Gellért-hegy és Gellérthegy, valamint Margit-sziget és Margitsziget. Azért kell kétféleképpen írni, mert előbbi a földrajzi képződményt, az utóbbi a városrészt jelöli.
A fejbe lövés két szó lett, de a főbelövés egy maradt, a szerkesztők magyarázata szerint azért, mert a 'fej' jelentésű fő szót már nem használjuk önállóan. Egybe írandó a bérbeadás, az életbelépés, az előregyártott, a feketedoboz, a gyengénlátó, az akasztófáravaló, a pénzügyminisztérium és a szárazborsó. A sárgarigó - mivel rendszertani besorolását tekintve nem rigó - egy szó, a fekete rigó viszont kettő, mert az valóban rigó. A légiforgalmi társaság mostantól légi forgalmi társaság, a házinyúl viszont házi nyúl.
Néhány szó helyesírása azért lett más, mert megváltozott a kiejtése. Ilyen például az árbóc és a biennálé. Végre a pészméker és a szpré szavakat is leírhatjuk a kiejtésük szerint.
Nagyratörőknek és setesutáknak
Vannak olyan szavak, amiknek a jelentésük változott meg, ezért egybe kell írni őket. Ilyen például a nagyratörő és a tenyérbemászó. Néhány esetben - például az elsőfokú ítélet és a paralimpia kifejezésnél - a szaknyelv írásmódját vette át a szabályzat. Újra kell tanulni egyebek mellett az élet-halál harc, a nap-éj egyenlőség, az örökkön örökké és a setesuta szó helyesírását is.
Most pedig jöjjenek a média beszámolói. A mosonmagyaróvári televízió YouTube-oldalán találtuk az első mozgóképes tudósítást::
Az ATV korábban ezt az összeállítást közölte az új helyesírási szabályzatról:
Az Index is összeszedett néhány bosszantó változást a szószedetből, sőt összeütött egy jópofa kvízt is. A vs.hu „A helyesírás a nyelv áltudományosan berendezett kínzókamrája” címmel közölt írásában is van egy ilyen teszt. A 444 a maga szokásos punk módján véleményezte az új szabályzatot. A hvg.hu összefoglalóját itt találjátok meg, a hirado.hu ezt írta. A Nyelv és Tudomány érdekes - nem nyelvészeti - kritikát fogalmazott meg. Ezeket a cikkeket is felhasználtuk ehhez a poszthoz.
Az RTL Klub Híradója ezt a riportot forgatta az új szabályzat megjelenésének alkalmából:
A szabályzatot szeptember 3-án délelőtt mutatja be Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Réffy Balázs, az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója, Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára, Prószéky Gábor, a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elnöke és Keszler Borbála, a Bizottság korábbi vezetője.
Az e-mail egyébként ímélnek is írható. Úgyhogy
